A hajamat a temetés napján vágtam le. Anya nagyon szerette ,imádta ,hogy ilyen hosszú. Neki sosem hagyták gyerekkorában ,hogy megnövessze. Ezért volt ilyen hosszó a hajam, hogy leért a derekamig. Imádott ,hosszú fonatokat fonni bele és mipróbálni mindenféle új frizurát. De nélküle nem akartam, hogy ilyen legyen, nem bírtam elviselni. Talán gyerekes dacnak tűnik, de ezt is el akartam veszíteni, mindent le akartam magamről dobni ami rá emlékeztet , mert elviselni túlságosan nehéz volt. Az emlékeket . Mintha egy falba akarnál kapaszkodni de csak csúszol és csúszol és az annyira keserves inkább letéped magad a falról jöjjön a gödör alja , de aztán még sem jön a zuhanás mintha örökké tartana.  egy évvel később megint visszanőt valamennyit. Akkor úgy éreztem megérett az idő egy újabb levágásra. Ez a vágás most jobban sikerült, ezt már nem düh és kétségbeesés vezérelte. Ez a meg újulás miatt tettem, magamért , hogy adjak esélyt az új hajamnak, hogy új emlékekkel nőljön tele.

Nagyon könnyű tőle a fejem, és furcsa mód most a magaménak érzem, sosem felejtem el teljesen ,hogy mennyit gondoskodott róla anya mennyire szerette. A harag kiszivárog az emberből , ahogy elkezd megbocsátani, amikor már nem szorítja göröcsösen a szavakat ,hogy "sosem bocsátom meg" . , amikor már nem úgy rohangász a világban ,hogy mennyire igazágtalán, hogy ez pont veletek történt akkor , utána képes vagy tovább élni . A tegnapi hajvágás is egy ilyen pont volt. Nehogy azt higgyétek, hogy ez elválasztható éles határral. Nem ez nagyon képlékeny folyamata a léleknek, sok pontból áll, és nem lehet csak úgy elhatározni, mostantól nem gondolok rá. De leht sok pontot gyűjteni magadnak , amikbe kapaszkodhatsz . Régen azt hittem, képtelen lennék levágni, de miután először lenyírtam , azt éreztem, ezután képes vagyok lemondani, nekem fontos dolgokról Amikől addig azt hittem , fontos. Mert az egyik legfontosabb személyt elvesztettem. Aztán most azt éreztem képes vagyok én írányítani, ezt a dolgot az életembe akkor nagyobbakra is képes lehetek. Mind ez szimbolika csupán és csak a fejembe jelent bármit is de ,sok minden a fejben dől el. Nem külső tényezők miatt fogom meg növeszteni , azért fogom, mert mire megnő addigra képesz leszek újra elviselni a hosszát. Addigra megélhet velem új emlékeket. Nem gyerekes dacból, nem muszájból, hanem azért mert így szeretném. Magamért megtenni :)