Könyv címe Eredeti címe: LOSING HOPE (Hopless 2) Szerző: COLLEEN HOOVER Státusz:MOST OLVASOM Megjelenés dátuma:2012. december 17.
'Colleen Hoover, New York Times sikerlistás szerző valósággal megbabonázta olvasóit a Hopeless-szel. A történet egy hányatott sorsú lányról, Skyról szól, aki összetalálkozik rég elvesztett gyermekkori barátjával, Dean Holderrel. A fiú segít a sokkoló családi múlt feltárásában, így Sky végre elcsitíthatja magában a mély sebet hagyó emlékeket és érzéseket. A Hopeless Sky szemszögéből mutatta be az eseményeket, a Losing Hope pedig bepillantást enged Dean Holder történetébe, akit régóta kísért a kislány elvesztése. Úgy érzi, kudarcot vallott, amiért nem tudta őt megmenteni. Holder életét beárnyékolja a megbánás és a bűntudat. ".
Könyv címe Eredeti címe: HOPLESS (1) Szerző: COLLEEN HOOVER Státusz:Elolvasva Megjelenés dátuma:2012. december 17.
'Ideiglenes szöveg :Készen állsz a reménytelen igazságra? Vagy szívesebben hiszel a hazugságoknak? Colleen Hoover, a közkedvelt bestseller-író lebilincselő történettel tér vissza. Ez a szenvedélyes, magával ragadó románc két, szörnyű múltat cipelő fiatalról szól, akik az élet, a szerelem és a bizalom útvesztőjében bolyongva együtt ismerik meg az igazság gyógyító erejét. A koránt sem szent Sky végzős középiskolásként találkozik Dean Holderrel – egy sráccal, aki nagy nőcsábász hírében áll. A fiú már a legelső találkozás alkalmával rabul ejti a szívét, ugyanakkor félelmet is kelt benne. ".
Ékszíjat venni varrógépbe nem is olyan egyszerű mint az embergondolná. Mindig meg akartam tanulni varrni. Nem nagyon csak egy kicsit, valahogy nincs affinitásom hozzá és sosem voltam elég elszánt , hogy bármit is komolyabban megcsináljak benne. Régebben anya segített egy kicsit ,de mondjuk úgy nem sok türelme volt a bénázásaimhoz, ő ha kitalált valamit megvalósította , ilyen ember volt. Én meg az a fajta vagyok aki szereti kipróbálni a dolgokat, és sokszor neki kell futnom , hogy sikerüljön, ha elmegy tőle a kedvem akkor kicsit pihentetem és később vissza térek rá. A varrással is így voltam ( vagyok) ezt igazán sokat kell gyakorolni, főleg ha nem mindennapi tevékenység és nem ez a fő aktivitási területem, mert az inkább képzőművészet felé hajlik úgy mond :) . Nem igazán tudom szívvel lélekkel csinálni és ha elkezdem akkor ez meg is látszik az anyagon ,a textilek meg nagyon drágák. Nem is éri meg manapság varrni, jah anyum is mindig ezt szokta volt mondani. De még is az embert csak nem hagyja nyugodni az érzés, 'mégis csak kéne valamit varrni....hmmm valamit' azt nem tudom mit de jó lenne készíteni valamit. Jobb ha valami könnyűvel kezdem , gondoltam. Ezért én is csak olyasmivel próbálkoztam ami inkább átalakítás mint igazi varrás :) , és mimást készítene az emberlánya nyáron, mint rövidnadrágot . Nekem is mint gondolom sokunknak volt egy jó pár farmerem ami már nem volt az igaz, de a szárát levágva felhajtva, megszaggatva behorgolt csipkézve ,nyárra szaggatni még tökéletesen használható . Csináltam egy párat és nagyon jó volt elkészíteni. Bár az igazat megvallva én úgy képzeltem ripsz-ropsz meglesz, de bizony felvarrni fécselni és szabni azért nem könnyű feladat. Sajnos én is diy-videókon felnőtt egyén vagyok, ésaz a valami amivel nehez számolak az IDŐ. Az hogy a dolgokhoz valójában mennyi idő is kell. Valósidő. A varráshoz sok valós idő kell. Persze az ember látja a videót és az gyors , de az agyad azt is megjegyzi, jah ez csak ennyi ilyen gyorsan kész még ha tudod is , hogy a felvétel fel van gyorsítva igazából az érzékelés nagyon könnyen becsaphat. Mint én is aki szereti elálmodozni az idejét, jó ha erre oda figyelek , hogy fel tudjam mérni rendesen . Ez sok meló és sok idő amit rá kell szánni , a "szabad idő"-ből mert ugye csak abból lehet. Ősszel én is rákaptam ezekre a kilencvenes évekbei harang alakú előlgombos szoknyákra. Egyet e-bayoztam magamnak, annak még nem volt vészes az ára ,de amikor bementem helyi üzletekbe , látom ám hogy a viszont eladó cégek rendesen szeretnék vissza kapni az árát a atermékeiknek és merik mosolygós arccal árulni az új divat kedvenc szoknyáimat dupla akkora áron. Ilyenkor az ember szíve nagy mértékekben elszorul és az agyát elönti a pulykaméreg veszmagának egy csokiszerű ennivalót,majd az üzletből kilépve ,megpróbálja összeszedni minden maradék gondolatát ami nem emésztett fel még a pulyka méreg. Haza mentem és előszedtem megint a varrógépet. Kikotortam a régi fekete hosszúszoknyámat ami legalább már három éve a szekrény alján hevert .
Te jó ég , gondoltam , ha anyám meglátná mire készülök biztos végem lenne, de mi értelme van egy olyan szoknyának amit így nem hordok, szóval fogtam az ebayról szerzett példányt és annak a máretére leszabtam a nagy-hosszú feketét. Szenvedtem vele egy csomót , a felvarrással, hogy nelógjanak belőle a szálak (szerencsére cipzárt nem kellet bele tenni az középen volt) miközben szenvedtem az elkészítessél , tanácsot kellet kérnem egy két dologban, természetesen a nagyim volt erre a legalkalmasabb személy. Ő annyira belelkesült a varrási szándékomtól ,hogy azóta érdekesebbnél érdekesebb átalakíthazó ruhadarabokat szereznekem. Főleg ilyen hosszú szoknyákat és nadrágokat is. Én nem tudom, hogy csinálja de minden turit ismer , mindenkivel jóban van és piacozik is. Nem vesztegeti az idejét, nagyon tevékeny mama, olyan jó anyagú ruhákat szed nekem össze kétszáz forintokért az agyam eldobom sokszor (persze a ruhát formája , nem jó a legtöbb hatalmas és amúgy totál hardhatatlam lenne) de magam az anyag minősége és a cimkék külföldi márkák ,jól meg vannak varrva nem kétezertizenöt-tizenhatos gagyira varrott olyan mitha termékek amin varrás is ragasztott. Hmm szóval lassan megy, megyeget de azért próbálkozok nagyon erőteljesen. A varrógépem meghallt, vagyis csak az ékszíjja . Már nyáron is majdnem teljesen elszakadt de akkor sikerült némi életet lehetni bele szigszalag segítségével. De most már szegényke nem bírta tovább. Nem forgatja el . Hosszú órákon, keresztül kerestem, hogy hol lehetne bele kapni ékszíjat, mert már nem maji példány de még jól varra, igaz ,hogy olyan nehéz ha azt valakira ráraknám akkor ott maradna és jó hangos is de ezen keztem el tanulni és nekem tökéletesen meg felel. Mire megtaláltam a megfelelő üzletet a város szélén és teljesen lefáradtam akkor közli velem a nyitva tartási tábla az üzlet csak tizenhat és tizennyolc óra között van nyitva. De nem adom fel, akkor is veszek egy új ékszíjat.
[túl sok Icona Pop-hallgatás >*< de az előrehaladás érézsét kelti bennem, tevékeny leszek tőle]